Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András Kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ismét a sajtó elé lépett, hogy a kormányinfó keretében értékelje az elmúlt hét eseményeit. A magyar kormány szerint a most látott bevándorlás bűncselekménynek számít, a céljuk, hogy ezt megakadályozzák és "megvédjék az országot". Egyelőre azt ugyanakkor még nem tudni, hogy kivel építteti majd meg a tervezett kerítést a kormány.
Szerdán újabb részletek jelentek meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy zárt ajtók mondott önkritikus beszédéből. Bevallása szerint a felpörgetett uniós pénzkifizetésnek megvan az ára, kapkodás lett belőle, de a legfontosabb az volt, hogy "kitolják a pénzt".
A kiszivárgott mondatok után még érdekesebbnek ígérkezhet a tárcavezető hetente megtartott csütörtöki maratoni sajtótájékoztatója.
Húsz évig még biztosan nem érjük utol a nyugati béreket, riasztó állapotban van a magyar állam, és a kormány reformtörekvéseit a saját minisztériumai lehetetlenítik el - ezeket mondta Lázár János pénteken egy kiszivárgott felvétel szerint. Szerinte a rég beígért söralátét típusú adóbevallástól annyira távol állunk, hogy inkább egy sörgyárhoz lehetne azt hasonlítani. A Miniszterelnökség úgy reagált erre, hogy ezeket a mondatokat nem kell külön magyarázni.
A meglehetősen nagy és többnyire negatív visszhangot kavart nemzeti konzultáció védelmére kelt ma Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, amellett érvelve, hogy szerinte igenis komoly problémát jelent számunkra az illegális bevándorlás. Félmillió válasz érkezett eddig, aminek az előzetes tanulmányozása alapján az következik, hogy az illegális bevándorlást meg kell állítani, a kitoloncoltakat pedig ki kell tenni az országból - jelentette ki Lázár János.
Folytatódik Munkácsy Mihály Golgota című műve körüli huzavona. Csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Pákh Imre is megszólalt az ügyben.
A kezdeti 90-100 milliárd forintról 30-50 milliárd forintra szelídült az Európai Bizottsággal sok éve húzódó ún. aszfaltügy potenciális bírságának az összege - tudta meg a Figyelő a tárgyalásokra rálátó forrásból. A lap szerint jó lenne sietnie a magyar kormánynak a Bizottsággal folytatandó egyeztetéseken, mert a pénzügyi korrekcióval érintett összeg mögé nem lesz elég időnk "betenni" más magyar útfejlesztés költségét. A lap szerint az aszfaltügybeli vitánál is nagyobb kihívás lesz utólag alátámasztani majd a négyes metró, illetve az alacsony forgalmú autópályák hasznosságát a Bizottság felé.
Teljesen új alapokra helyezi a közbeszerzés szabályait a döntően uniós előírások alapján módosuló közbeszerzési törvényjavaslat - mondta keddi parlamenti expozéjában a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hangsúlyozva az átláthatóság és a verseny növelését, a gazdaság élénkítését, a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentősebb bevonását a közpénzek felhasználásába. Ezzel megkezdődött az új közbeszerzési törvény javaslatának vitája, de szavazás csak ősszel várható, és a törvény a tervek szerint november 1-től lép hatályba.
Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője múlt héten jelentette be, hogy a kormány elkülönített egy 70 milliárd forintos keretet még idei útfelújítások finanszírozására, ma pedig arról beszélt Tasó László, a nemzeti fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, hogy az átfogó útfelújítási program minden megyét érint és néhány héten belül el is kezdődnek a munkák, hogy még év végéig be is fejeződjenek.
Az áprilisi, gyérnek tekinthető 118 milliárd forint után májusban 233 milliárd forintra ugrott a havi EU-támogatás kifizetési ütem, miközben egy kormányhatározat "csak" 170 milliárdos kifizetési számot írt volna elő - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ezzel év eleje óta már 756 milliárd forintot tett ki június 1-ig a nettó kifizetések volumene, így nagy léptekben halad a pályázati intézményrendszer a fő gazdaságpolitikai cél: a 2007-2013-as uniós források teljeskörű lehívása felé. Ahogy a hét elején beszámoltunk róla: a 100%-os forráslehívásnak most se a Miniszterelnökség, se az Európai Bizottság nem látja komolyabb akadályát, igaz ennek tényleges eléréséhez még jókora erőfeszítések kellenek több területen.
A szokásos csütörtöki, maratoninak ígérkező sajtótájékoztatót tartja Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője Giró-Szász Andrással, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral. A főbb üzenetekről, információkról hírfolyamunkban folyamatosan tudósítunk.
Az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatójával nagyon konstruktív légkörben zajlott a mai egyeztetés, amelynek keretében megállapodtunk abban, hogy minél hamarabb, célom szerint még júniusban elérjük a 663 milliárd forintnyi, jelenleg nem folyósított uniós forrás brüsszeli kifizetésének újraindítását - többek között ezt jelezte a mai brüsszeli rendkívüli sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője a konstruktív hozzáállás jegyében és a 100%-os uniós forráslehívás érdekében hozzátette, hogy ha más lehetőség nincs, akkor a kormány elfogadja a Bizottság pénzügyi korrekciós javaslatait az egyes programok kapcsán. A jelek szerint az aszfaltügyben nem sürgős a kormánynak lépni, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság struktúrája megváltozhat a brüsszeli ellenállás miatt, az Altus ügyében pedig nem közeledtek az álláspontok a felek között..
Az aszfaltügy rendezésében nagyon lassú a haladás, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásának felfüggesztése ügyében nincs egyelőre előrelépés, a 2014-ben átalakított magyar pályázati rendszert még mindig vizsgálja Brüsszel, a 2007-2013-as EU-források teljes lehívásának nincsenek komolyabb akadályai, az Altus által konzorciumban elnyert EU-s pályázat kapcsán pedig nem lát szabálysértést, illetve problémát az Európai Bizottság - tudta meg ma a Portfolio bizottsági forrásokból. Amint ismert, Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője kedden Brüsszelbe látogat, hogy az Altus ügyében is tárgyaljon, de a jelek szerint a Bizottság nem ezt tartja igazán lényeges kérdésnek, sokkal inkább a 2007-2013-as ciklus sikeres zárásával kapcsolatos témákat.
A magyar kormány és a német RWE közös szándéknyilatkozatot írtak alá csütörtökön és ezt be is jelentette a Miniszterelnökség, ahogyan azt Lázár János előrevetítette sajtótájékoztatóján. Az előzetesen kiszivárgott híreknek megfelelően az állam nevében az MFB veheti meg az Elmű-Émász egyetemes villamos energiaszolgáltatási üzletágát, a nemzeti közműszolgáltató megszerezheti az Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft-t, és az RWE értékesíti a hazai villamos energia elosztói társaságai 49 százalékos tulajdonrészét az MFB-nek.
Esze ágában sincs a kormánynak, hogy ősszel faragjon a 2016-os költségvetési törvényen, nem lesz idén újabb adócsomag sem, ami a kulcsokon változtatna - egyértelműsítette ma Lázár János a mai ismét maratoni sajtótájékoztatón. Azt is előrevetítette, hogy az állami közműcég és a rezsicsökkentés kapcsán lesz még ma délután 5 óra után egy bejelentés, ami délutáni lapjelentések szerint az Elmű és az Émász felvásárlásával függhet össze, erre pedig kilőtt a két, még tőzsdén lévő cég árfolyama. Lázár számos közéleti témáról is kifejtette a kormány, illetve a saját személyes véleményét, álláspontját, amelyeket az alábbi hírfolyamunkban mutattunk be.
Lázár János szerint a Főgáz átvételekor derült ki, hogy a szolgáltatók manipulálták a mérőórákat, ezt a gyakorlatot pedig beszüntetik, ami felér egy újabb rezsicsökkentéssel. A miniszter szokásos sajtótájékoztatóján beszélt az MFB átalakításáról, a halálbüntetés kérdésének napirenden tartásáról és a Magyar Posta működéséről is.
Fontosabb részletek
A kormány folyamatosan egyeztet Brüsszellel az uniós pénzekről
Április végéig 662 milliárdnyi fejlesztési forrásról döntöttek, az év végéig pedig 2236 milliárdot akarnak kiosztani
Az új közbeszerzési törvény az uniós irányelv átültetése lesz
Lázár János nekiment a Főgáznak és a többi szolgáltatónak, akik szerinte manipulálták a mérőórákat
A miniszter beszélt az MFB már bejelentett átalakításáról is
Évekig napirenden tartaná a halálbüntetés kérdését a kormány
A magyar kormány Budapesten akarja meghozni a döntéseket bevándorlókérdésben
A Corvinus Egyetem sorsa nem került szóba a kormányülésen
Még a szűk kéthetes társadalmi egyeztetés zárónapján, azaz kedden benyújtotta a közbeszerzési törvény tervezetét a parlamentnek Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője, amely egyrészt az új EU-s irányelvekhez való igazodást célozza, másrészt a tisztább, átláthatóbb, valódi versenyre épülő közbeszerzési rendszert igyekszik erősíteni. Ennek egyik nyíltan kommunikált eleme az, hogy a magyar kis és közepes vállalkozásokat akarja helyzetbe hozni a törvény az ajánlati feltételek változtatásával, és ezzel párhuzamosan - a magyar és uniós támogatások rendszeréhez hasonlóan kizárják a versenyből a nem átlátható, azaz offshore hátterű cégeket. Lényeges újítás, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb árajánlat nyer majd, sokkal inkább a pályázati tartalom megfelelőségén lesz a hangsúly. A trükkös nyerés korlátozása érdekében az adott árajánlatot majd végig tartani kell. Az egyik legérdekesebb és a félelmek szerint szubjektivitásra is alapot adó újítás lehet az, hogy kizárhatók a folyamatból azok a cégek is, amelyek jogtalanul kísérlik meg befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden terjesztette a parlament elé az új közbeszerzési törvényjavaslatot, amely átveszi az új uniós irányelveket, illetve beépíti a szövegbe a hazai közbeszerzési gyakorlat korrekcióit is; a törvényjavaslat megjelent az Országgyűlés honlapján.
Múlt hét csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatóján Lázár János felvetette, hogy az állami gazdasági társaságok mellett az önkormányzatoknak is a Magyar Államkincstárnál kellene tartaniuk megtakarításaikat, állampapír formájában. A Világgazdaság számításai szerint ez nagyjából 200 milliárd forintnyi önkormányzati megtakarítást érinthet.
Tegnap reggel 9-től este 9-ig tartott a kormányülés, így sok döntés született, amelyek lendületes ismertetésével kezdődött a szokásos csütörtöki Kormányinfo nevű tájékoztató Lázár János és Giro-Szász András vezetésével. Kiderült, hogy az állami bürokráciacsökkentő gigacsomagból 300 intézkedést "azonnal" elkezd megvalósítani a kormány. Jövőre pedig jön a több személyi okmányt összevonó e-kártya. Elhangzott, hogy a jelenlegi paksi atomerőmű működését nemzetközi menedzserekre bízzák a költségkontroll miatt, a Paks2 nevű bővítési projekt pedig már jövőre elindul, így elkezdjük lehívni az orosz hitelt. Sőt az oroszoktól való politikai függés csökkentése érdekében már most vizsgálja a kormány a hitel előtörlesztésének lehetőségeit is. Kiderült, hogy új Duna-híd is épül a paksi beruházással összefüggésben Kalocsánál, a devizahiteles elszámolás miatt elégedetlenek pedig akár az Alkotmánybírósághoz is fordulhatnak. A Brüsszelnek most benyújtandó Vidékfejlesztési Operatív Program azt célozza, hogy az agrárpénzeket az eddigi 20% helyett 80%-ban a kisebb gazdaságok kapják meg. A reklámadó két kulcsával még mindig gondja van Brüsszelnek, így újra át kell azt dolgozni.
Lázár János a szokásos csütörtöki tájékoztatóján a vállalati szférának egyértelmű üzenetet jelentő intézkedést árult el a 2016-os költségvetésből: a jövőben minden évben fizetik a dohányipari cégek az egészségügyi hozzájárulást. Ezzel saját korábbi ígéreteit rúgja fel a kormány, korábban ugyanis egyszeri teherként vezette be az új különadót. Miközben Orbán Viktor ezzel egy időben a német vállalkozások előtt a kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatóságát hangsúlyozta. Érzésünk szerint van ebben a kormányzati magatartásban némi ellentmondás.